Immunrendszerünk egy mesés rendszer. Az egysejtű élőlénytől a Homo sapiensig tartó több millió éves evolúciónk során e rendszer összetettsége és így kiterjedt képességei is nagymértékben megnőttek. Hogy ezt a komplexitást megragadhassuk, az immunrendszert két részre bontva írjuk le: veleszületett immunitás és szerzett immunitás. Itt nem célunk az immunrendszer teljes körű tárgyalása, de fontos röviden kitérni a veleszületett immunrendszerre. Ennek a rendszernek nagyon fontos részét képezik az olyan gátak, mint a bőr és a nyálkahártyák. Ezek képezik a határt a belső környezetünk vagy "belső világunk" és a stresszel, kórokozókkal és méreganyagokkal (táplálék, környezet és gyógyszerek) teli külvilág között. Ha ezek a gátak sértetlenek, és ha a megfelelő humán baktériumok védik és fenntartják ezeket a gátakat, akkor ez alapvető fontosságú a megfelelően működő immunrendszerünkhöz. A legfontosabb gátrendszert a beleink alkotják, és egészséges egyéneknél a bélfal sejtjeinek ép sorából, egy vastag nyálkarétegből és a megfelelő bélbaktériumokból áll. A krónikus bélproblémák tehát mindig negatív hatással lesznek immunrendszerünkre és egészségünkre. Hippokratész már i.e. 400 évvel ezelőtt is tudta: "minden betegség a bélben kezdődik". Egyre több tudományos bizonyíték jelenik meg arra vonatkozóan, hogy az egészséges bélrendszer és különösen az egészséges bélflóra fontos a szív- és érrendszeri betegségek, neurológiai rendellenességek, autoimmunitás, allergia stb. kockázatának csökkentésében..... Másodszor, a bél és az emésztőrendszerünk rendkívül fontos a megfelelő tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak stb.) felszívódásához is, hogy ne csak a megfelelő építőkövek álljanak rendelkezésünkre ahhoz, hogy testünk fizikailag rendben legyen, hanem ahhoz is, hogy a megfelelő anyagokat (enzimek, hormonok, neurotranszmitterek stb.) tudjuk előállítani, hogy testünk anyagcsere-, hormonális, immunológiai és neurológiai állapota a legjobb legyen. Nyilvánvaló tehát, hogy a megfelelő változatosságú és tápanyagokban gazdag egészséges táplálkozás egészségünk egyik alapfeltétele. Harmadszor pedig a bél egy nagyszerű méregtelenítő szerv, amely a salakanyagokat kivezeti a szervezetből. A székrekedés például nagyon káros lehet a bélrendszer egészségére és ezáltal az általános egészségre.
A stressz természetesen károsíthatja a bélrendszer egészségét. Nemcsak a stressz-tengelyünk (HPA-tengely) és az adrenerg hormonok aktiválása csökkenti az emésztőszerv energiaellátását, hanem megváltoztatja a bélmikrobiom összetételét és csökkenti a bélfal integritását ("szivárgó bél"), ami fokozza a gyulladást és tovább rontja a gát működését. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a "túl kevés stressz" is kiválthatja ezt: az egész napos, ülőszünetek nélküli fenéken ülés, a túl sok és/vagy túl gyakori étkezés, a kevés kihívás mind olyan helyzetek, amelyek patogén hatással vannak ránk, emberekre. Tehát a "könnyű utat járni" sem jó tanács. Ha csak néha-néha adunk a szervezetünknek egy kis stresszt, az egészségünket megőrzi!
Az ivóvíz fontos, ez magától értetődő. De ahogy azt a 2020 októberében az ivásról szóló blogunkban is kifejtettük, a túl gyakori és túl sok ivással felboríthatja a víz-bőr egyensúlyát.
Ne quid nimis: semmi sem túl sok, mindent mértékkel. Ez vonatkozik az immunrendszeredre is.
Bélmikrobióta: A bélbaktérium: szerepe a kórokozók kolonizációjában, az immunválaszokban és a gyulladásos betegségekben.
Pickard JM, Zeng MY, Caruso R, Núñez G.Immunol Rev. 2017 Sep;279(1):70-89. doi:10.1111/imr.12567
A mikrobióta-bél-agy tengely.
Cryan JF, O'Riordan KJ, Cowan CSM, et al. Physiol Rev. 2019 Oct 1;99(4):1877-2013. doi: 10.1152/physrev.00018. 2018.
A bélmikrobióta és az immunrendszer kölcsönhatásai.
Yoo JY, Groer M, Dutra SVO, Sarkar A, McSkimming DI.Microorganisms. 2020 Oct 15;8(10):1587. doi: 10.3390/microorganisms 8101587.
A bél mikrobiom és a nyálkahártya immunrendszerének kölcsönhatása.
Shi N, Li N, Duan X, Niu H.Mil Med Res. 2017 Apr 27;4:14. doi: 10.1186/s40779-017-01229. eCollection 2017.
A bélmikrobióta és a metabolitok szerepe a bél homeosztázisában és az emberi betegségekben.
Lin L, Zhang J.BMC Immunol. 2017 Jan 6;18(1):2. doi: 10.1186/s12865-016-0187-3.